Tiszavölgyi Innovációs Kft.

Kapcsolattartó: Németh Róbert
Elérhetőség:E-mail:alfoldgis@gmail.com

A Tiszavölgy Innovációs Kft. innovatív projektek tervezésére és megvalósítására jött létre 2006. szeptember 25-én. A társaság főtevékenység körei térinformatikai rendszerfejlesztés, szolgáltatás, projektmenedzsment és ingatlanfejlesztés. A tulajdonosok korábbi tevékenysége és széleskörű szakmai tapasztalata alapján térinformatikai (GIS) alapú projektek professzionális megvalósítását tűzte ki célul. A társaság fő tevékenységi köre többszempontú térinformatikai támogatás biztosítása. A Tiszavölgy Kft. jelenleg egy főt foglalkoztat főállásban. A projektek megvalósítása során alvállalkozókkal dolgozik együtt. Várhatóan egy fő létszámbővítés fog megvalósulni a projekt fejlesztésével párhuzamosan. A vállalat árbevétele 2009-től kezdett emelkedni 2010-ben és 2011-ben erősödött. Ennek oka a több nagyértékű projektben történő folyamatos rendszerfejlesztés. A vállalkozás folyamatosan fejlesztéseket hajt végre. Az egyik tulajdonosunk védett szellemi termékét a MicroATLAS PlainLIne©, keretrendszert, szerződésben rögzített feltételek szerint fejlesztik tovább. A térinformatikai keretrendszer nagyértékű amerikai szoftverek kiváltására alkalmas. A MicroATLAS PlainLIne© keretrendszerre épülő termékcsalád fejlesztése és több projektben történő alkalmazása egyik kiemelt tevékenységi köre lesz a jövőben is a cégnek. EDDIGI PROJEKTEKA társaság eddigi kiemelkedő jelentőségű projektje az ifjúsági nem iskolarendszerű környezettudatos szemléletformálás, tájbejárás szervezése, környezeti adatfelvétellel, térinformatikai megjelenítéssel Szolnok város területére. A projekt 2010-11 között valósult meg, költségvetése 17 millió Ft. Az egyének környezeti ismereteiről, készségeiről és hajlandóságáról készült felmérések szerint a környezeti értékek és érdekek hátrasorolódnak az egyéni értékrendben, ugyanakkor első helyen szerepel az egészség, amelynek környezeti meghatározottsága egyre ismertebbé válik. A környezetvédelem minősítésében, a környezeti haszon- és kockázat-érzékelésben az első helyen a személyes tapasztalás, második helyen a személyes kapcsolatrendszerben (pl. oktatásban, ismeretségi körben) szerzett információ, harmadik helyen a tömegkommunikáció áll. A környezettudatos viselkedés terjedésének legfőbb akadályai az ismerethiány, a pozitív minta hiánya, a környezetileg elfogadhatatlan magatartás társadalmi elítélésének hiánya, valamint az együttműködő közösségek gyengesége. A fenntarthatóság  biztosítása összefügg az emberek természeti és társadalmi környezet valóság- és kockázatészlelésével, a konfliktusok kezelésének kultúrájával és hatékonyságával, a részvételi döntésekhez szükséges készségekkel. Az elmúlt – közel – 150 év a korszerű vízgazdálkodás – a folyószabályozás, árvízvédelem, belvízvédelem – kialakításának intenzív korszaka volt, mely szó szerint átrendezte Szolnok város arculatát a folyómenti árvédelmi töltésekkel, partfalakkal, partvédelmi művekkel és a mentett oldalon kiépített belvízvédelmi létesítményekkel, csatornákkal. A földművek építése során a kubikusok több millió m3 földet termeltek ki a hullámtéren és építettek be töltésekbe. További földkitermeléssel járt a mentett területeken a hagyományos építkezéshez, a vályogvetéshez kitermelt föld, illetve a téglagyár működéséhez kitermelt többszázezer köbméter agyag kibányászása. Az így kialakult anyaggödrök és roncsolt területek tájrendezése, rekultivációja minden időszakban mesze elmaradt a tájsebek helyreállításának szükséges mértékétől. Az anyaggödrök spontán hasznosítása további környezeti károkat indukált, mivel kommunális és ipari, mezőgazdasági, építési hulladékok, melléktermékek lerakására használták ezeket a bányaterületeket. Részben tájrendezés nélkül visszamaradt, sérült szennyezett területek találhatók ma is a várost övező zöldterületeken a hullámtéren, vagy a belterület mentén a lakó és ipari területek között, gyakran az amúgy is hátrányos helyzetű városrészekben, szociálisan leszakadt területeken. Nyilvánvaló, hogy  közösségi szemléletformálás szükséges a probléma kezeléséhez, melyhez elsősorban a környezettudatos magatartás kialakítását kell elősegíteni az oktatásban és az iskolákon kívül az ifjúság minden korosztályát megcélozva.A társaság másik kiemelkedő projektje a HUSK/0801/2.1.2/0162 - Térinformatikai alapú egységes környezeti monitoring kialakítása az Ipoly vízgyűjtő területén. A projekt közvetlen célja olyan, digitálisan kezelhető transzdiszciplináris térinformatikai döntéstámogató rendszer létrehozása, amely lehetőséget ad a térbeli állapotok, folyamatok, adottságok, és változások vizsgálatára, illetve nyomon követésére; az időbeli változások vizsgálatára és nyomon követésére, a természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak feltárására, elemzésére és nyomon követésére a monitoring-rendszerben rögzített információk befogadásával, értelmezésével és elemzésével. A projekt 2010-11-ben valósult meg, összköltsége 118 millió Ft A projekt alapvető célkitűzése az Ipoly folyó teljes vízgyűjtőterületén a környezet jelenlegi állapotának vizsgálatából kiindulva az észlelési adatok kiértékelt eredményeit összevetve a jelentősebb folyószabályozásokat megelőző időszaktól kezdődően a meglévő térképi, meteorológiai és vízjárási információival; figyelembe véve a történelmi korok antropogén hatásait; tudományos megalapozottságú korrekt prognózist biztosít a területen folytatott/folytatható mezőgazdasági- ipari- és szolgáltatói hosszú távú fejlesztési lehetőségekről és korlátokról, miközben biztosítja a környezeti elemek állapotának jelenlegi szintű megtartását, illetve védelmét és amennyiben ez műszaki-gazdasági megfontolások alapján elérhető: a  környezeti állapot tervszerű javításával az ökológiai rendszerek pozitív befolyásolása, illetve minél természet közelibb állapotának helyreállítása.
Alapvető feladat volt az INSPIRE és a GMES irányelveinek megfelelő környezeti monitoring elméleti elvárás-rendszerének kialakítása térinformatikai rendszerbe integrált tematikus adatbázisok megteremtésével és felhasználásával az Ipoly vízgyűjtő teljes területe vonatkozásában – összhangban a WISE és a VKI követelményeivel - a gazdasági élet minden szereplője számára biztosítsuk a környezet állapotát jellemző adatokat, összefüggéseket.
A harmadik kiemelkedő projekt a Donauregionen projekt - Térinformatikai alapú egységes tervezési alap kialakítása az DUNA magyarországi szakaszán. A projekt 2010-11-ben valósult meg, összköltsége 240 millió Ft. A nemzetközi projekt keretében a Duna folyó magyarországi szakasza mentén található NUTS 3 területek digitálisan kezelhető térinformatikai adatbázisait hoztak létre, az alábbi rétegtartalommal:

1.    TRANSPORT (közlekedés):

  • Road (közút)
  • Railway (vasút)
  • Railway station (vasútállomás)
  • Waterway/river (vízi és folyami út)
  • Bicycle route (bicikli út)
  • Airport (repülőtér)
  • Port (kikötő)
  • Terminal (terminál)
  • Border crossing (határátkelő)

2.    TECHNICAL INFRASTRUCTURE (technikai infrastruktúra)

  • Elektronikus energia létesítmények (elektronius energia termelő üzemek és állomások, energia hálózatok)
  • Földgáz és olaj értékesítés (földgáz létesítmények, gáz- és olajvezetékek, földgáz- és olajkitermelés, finomítás
  • Vízminőség védelme (vízi erőművek, vízvezetékek, szennyvízkezelő üzemek, szennyvízvezetékek, árvízvédelem és árvíz kockázatok kezelése)
  • Telekommunikáció (telekommunikációs hálózatok és létesítmények)
  • Természet védelem és természeti értékek megőrzése (Natura 2000 és egyéb természetvédelmi területek,
  • Ramsar wetland (Irán területén)
  • Világörökség részét képező helyszínek
  • Ember élet és bioszféra fenntartás
  • Corine land cover (ír környezetvédelmi ügynökség)
  • Ökológiai stabilitás területi rendszere
  • Hulladékelhelyezés és –feldolgozás, környezetszennyezés
  • Vízforrások, vízkezelés és vízminőség védelmi területek
  • Gyógyvíz
  • Szeizmikus területek
  • Települések
  • Erdők

Comments are closed.